Ipari ingatlan mérete

Munkám során rendszeresen találkozom azzal a helyzettel, hogy az esetlegesen tévesen megadott ipari ingatlan méreteit kell pontosítani.
Ez abból adódik, hogy más méretet veszünk alapul adásvétel esetén, más méretet bérbeadás esetén.

A kettő között különbség van, a falak által elfoglalt terület!
Ha értékesítünk egy szabadon álló épületet, a bruttó külső méretek alapján számolunk területet, amely a belső hasznos terület és a tartószerkezetek által elfoglalt terület összessége.

Ha ugyanazon épületet bérbe adjuk, akkor a bérlőnek a belső hasznos területet kell megadnunk, és továbbiakban az elszámolások alapját ez jelenti. Nézzük milyen törvényi háttér alapján állítom a leírtakat!

253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK, Országos Településrendezési és Építési Követelmények) jelenleg hatályos verziója ( Hatályos: 2022. 01. 11.  – 2024. 12. 31.) tartalmaz egy 1. számú mellékletet „Fogalommeghatározások” címmel. 
Sorszámmal ellátott meghatározások innen származnak.

„88. Nettó alapterület: helyiség vagy épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott tér vízszintes vetületben számított területe.”
„46. Hasznos alapterület: a nettó alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m.”
„18. Bruttó alapterület: épületszerkezetek alapterületével növelt nettó alapterület.”
„114.Telek beépített területe: a telken álló épület 1,00 m-nél magasabbra emelkedő részeinek, az 1,00 m-es vízszintes síkban mért vetületi  területeinek összege. A vetületi területek számítása során figyelmen kívül kell hagyni
a) mezőgazdasági, gazdasági és különleges beépítésre szánt területen a legfeljebb 9,00 m-es, egyéb területen a legfeljebb 4,50 m-es gerincmagasságú növényház (üvegház) és fóliasátor,
b) az épülethez tartozó elő lépcső, tornác, elő tető, valamint a terepcsatlakozástól legalább 2,00 m-rel magasabban lévő erkély, függőfolyosó, ereszpárkány – az épület tömegétől kiálló részeinek – az épülettől számított 1,50 m-es sávba eső vízszintes vetületét.”

Ezekből kiindulva, javaslom, hogy pl. ipari ingatlan adásvétel esetén, a külső 1,0 méter magasan mért épületméretet vegyük alapul, mert ezt az épített területet vásárolja meg a Vevő. Későbbi esetleges helyi adó alapját is, ez a méret jelenti.
Ugyanezen épület bérbeadása esetén a belső hasznos alapterülettel kell számolni, mint területméret, mint bérleti díj tekintetében.

Van egy kivétel!

Társasházi albetét (akár ipari társasház) esetén a belső (nettó) méretek számítanak mert a falak és a falakon kívüli területek már a társasház tulajdonában vannak. Itt adásvétel esetén a nettó alapterülettel tudunk számolni, bérbeadás esetén a hasznos alapterülettel.

Összegezve látható, hogy itt is mint sok más területen, az alapfogalmak ismerete és használata segít eligazodni.
Az ingatlan piacon azért teljes a zűrzavar sokszor, mert a legtöbb műszaki alaprajzon a helyiségek belső nettó területe szerepel, emellett egy ingatlan lehet bérbeadás és adásvétel tárgya is, közel egy időben.

Javaslom mindig kérdezzünk rá, mi alapján és honnan származik, a méretre vonatkozó adat. 
Ha kell mérjünk le magunk, hogy tisztába legyünk a tényleges és valóságos épület méretekkel.

Bármely kérdés esetén keressenek bizalommal. 

Radnai Ervin
ipari ingatlanközvetítő